|
Szeretettel üdvözöljük a mariazelli üdülőházunkban.
- Köszönjük érdeklődését, és reméljük honlapunk megtekintése után vendégeink között üdvözölhetjük Önt is. Házunk 1900-ban épült és 2005-ben lett teljesen a kor igényeinek megfelelően felújítva. A város központjától mintegy 10 percre helyezkedik el, északra Grünau, délre pedig a Sigmundsbergre kilátással.
|
|
- A mindössze 3000
lakosú stájer kisváros Mariazell, magas
hegyek gyûrûjében, gyönyörû
tájon fekszik. Keleten a Schneealpe, északon az
Ötscher, délen a Hochschwab hegyei veszik körül.
Ausztria legjelentõsebb búcsújáróhelye.
A Hauptplatz (Fõtér) Mariazell közepe. Északkelet-délnyugati
irányban húzódó, négyszögletes,
lejtõs tér, amelynek keleti oldalán emelkedik
a búcsújárótemplom. A tér
többi oldalának házai egy-két kivétellel
a múlt század végén, századunk
elején épültek, pl a Schwarzer Adler Hotel
1910-ben, a Goldener Löwe 1909-ben. A 6-os számú
ház XVII. századi, háromszintes, hagymasisakos,
sokszög saroktoronnyal, 1642-bõl származó
vörösmárvány kapuval. A 8-as számú
ház szintén XVII. századi eredetû,
de homlokzata a XX. század elején készült,
két medallon-képpel. A templom körítõfala
mellett és a tér északkeleti oldalán
kegyszoborboltok sorakoznak, a jelenlegiek XIX. századiak,
de már 1390-ben feljegyezték, hogy a templom mellett
kegyszert árusító bódé van.
A kolostor, illetve plébánia épülete
a templomtól délre áll. XVI. századi
eredetû, mai formáját 1704-1709 között
nyerte. A Szent Mihály-kápolna a templom apszisától
délre áll. Késõ gótikus nyolcszögletes
épület kétszintes, emeletén csillagboltozattal.
Kapuja 1752-bõl származik, fölötte kerek
kõrácsos ablak látható. Alsó
szintje csontház. A Heiligenbrunn -Kapelle (Szent kút
kápolna) a kegytemplomtól északkeletre,
a hegyoldalban emelkedik. 1711-ben épült négyszögletes
kápolna, sarokpilaszterekkel.
- A Szent kút-kápolna
mellett indul a szerpentinút a Kálvária-hegyre.
A Kálvária-hegy oldalának egyik házában
látható az érdekes Mechanische Krippe,
amely több mint 100 éves, és Jézus
életének jeleneteit apró, mozgó
figurákkal mutatja be. A Heimatmuseum (Helytörténeti
Múzeum, Wiener Strasse 35.) elsõsorban a zarándoklatok
történetét mutatja be, de a régi,
1742-1898 közötti vasöntöde emlékei
is láthatók benne. Említésre érdemes
még a város központjában lévõ,
különleges hangulatú mézeskalácsház,
ahol tradícionális receptek alapján készítik
még ma is a speciálisan mariazelli finomságokat.
|
|
|
|
|
-
A legenda szerint 1157-ben bencés szerzetesek érkeztek
a stájer hegyekbe, hogy ellássák az ott élõ
földmûvesek, favágók, bányászok
lelki gondozását. Egyikük magával vitte
a hársfából készített Mária-
szobrát. Egy alkalommal, miközben térítõ
útján járta az erdõt, és kereste
a helyet, hol építhetne kápolnát,
sziklatömb zárta el az útját. A Szûzanyához
fohászkodott segítségért, mire megnyílt
elõtte a sziklafal, és gyönyörû
vidék tárult elé. A szobrot egy ottani fatönkre
állította és védelméül
sátrat épített fölé. A környék
munkásai ide jártak imádkozni. A helyet (a
német Zelle =cella szóból) „cell”-nek
nevezték el. A kegyhelynek a magyarsággal való
kapcsolata Nagy Lajos idején kezdõdött. A király
1363-ban háborúra kényszerült a törökkel.
A hatalmas túlerõben lévõ ellenség
láttán, kétségbeesésében
a Zell-i Szûzanyához fordult, akitõl látomásban
bátorítást kapott. Így lelkileg megerõsödve
vezette seregét a harcba, és fényes gyõzelmet
aratott. A gyõzelem után a király elzarándokolt
Mariazellbe, és a csatában magánál
lévõ Szûzanya-képet a kegyhelynek ajándékozta.
(E kép ma is megvan.) A Szûzanya iránti hálája
jeléül ott háromhajós templomot építtetett,
amely 1378-ra készült el. Ekkor az õsi remetekápolnát
márványba foglalva beépítették
a templomba. A templom méreteirõl néhány
adat: a hossza 33 m, magassága 19 m, a középsõ
templomhajó 9 m széles, az oldalhajók 6 m
szélesek voltak. Ennek helyébe 1644-ben III. Ferdinánd
császár új, az elõzonél nagyobb
templomot emelt, amelybe az elõzõ templom köveit
beépítették, de megmaradt a régi templom
gótikus tornya. 1827-ben a templomot tûzvész
pusztította, a szobor azonban sértetlen maradt.
A templomot újjáépítették.
1907-ben X. Piusz pápa bazilika rangra emelte.
- A templomban kezdetben 4, késõbb
5 magyar kápolna volt: Szent István, Szent Imre,
Szent Erzsébet, Szent László tiszteletére,
majd az Esterházy család állíttatott
egy ötödik kápolnát Alexandriai Szent
Katalinnak. (Ez a kápolna tulajdonképpen a Nádasdy-Frangepán-Zrínyi
összeesküvés emlékére készült,
akiket 1671-ben törvénytelenül kivégeztek.)
A kupola festménye Nagy Lajos király látomását
és csodálatos gyõzelmét ábrázolja.
Ugyanezt örökíti meg a fõkapu egyik dombormûve
is. A templom keleti kapujánál áll Szent
István és Szent Imre szobra. 1691-ben Esterházy
Pál nádor az ország nagy részének
felszabadulása fölött érzett hálából
mintegy 12 ezer fõvel zarándoklatot vezetett Mariazellbe.
Emlékül egy ezüst oszlopon álló
aranyból készült Mária-szobrot ajándékozott
a templomnak. A legnagyobb zarándoklatot (több mint
30 ezer fõ) a kegyhely 700. évfordulóján,
1857-ben Scitovszky János bíboros hercegprímás
vezette. Ennek emlékére nevezték el a templomhoz
vezetõ egyik utcát Ungarn-strasse-nak. A bazilika
további nevezetessége, hogy az északi oldalán
fekvõ Szent László kápolnában
volt Mindszenty bíboros hercegprímás nyughelye
1991. évi magyarországi újratemetéséig. |
|
|
|
|
|
|